elmondanám ezt néked. ha nem unnád.*

Szóval, az úgy van, hogy nekem alacsony a tűrésküszöböm és nagyon könnyű megbotlani  benne, tudom.

Az történt, hogy Tihanyban, a piacon összefutottunk falunkbéliekkel, ez rendben van, oké, kicsi a világ és én sem vagyok már annyira nagy. Kedvesek, aranyosak, meg minden, az egyik (jelen nemlévő) családtag a férjem bringástársa, ez is jó. Meg az is, hogy ez a család sokat bicajozik és együtt, én mindent elfogadok, de azt, hogy engem azért csesztessenek, mert nem bringázok,  na, azt nem. Hogy milyen a családdal együtt, azt is elhiszem. 

Hozzáteszem, éppen túl voltam a 4,5 km-es personal best-emen, a hajam a zuhanytól még vizes volt, éppen csak nem lihegtem.

Mindez azért fontos, mert sokszor érkezik olyan komment, hogy kedvet csinálsz a futáshoz, de én futni neeeem... és én mindig azt mondom (mert így is gondolom), hoyg nem a futás a lényeg, hanem a mozgás. Én futok, mert ez kihívás számomra, de nem szoktam senkit  macerálni, hogy de neked futnod kellene, nem bicajozni, nem gyalogolni, nem akármi. Mindenki csinálja azt, ami neki jólesik neki, vagy azt, ami nem esik jól (még), de ki akarja próbálni, vagy azt, amit még sosem, vagy éppen hogy mindig is, szóval, nem leszek futás-sznob. Mozogjatok, mert az jó, ennyi.

Sajnos, nagyon udvarias voltam és nem válaszoltam, pedig éppen eggyel többször hangzott el a csodálkozó kérdés, mint kellett volna (konkrétan: kétszer): hogy te nem bicajozol Zoltánnal? de miért nem? 

Megmondom.

Mert nem szeretek a férjemmel lenni. Nem szeretem a közös kihívásokat. Nem akarok vele együtt szembeszegülni a széllel. Nem akarom érezni az együttlét örömét. Nem tetszik, hogy még itt is együtt. Nem szeretem, hogy együtt izzadunk, együtt állunk meg, együtt térünk be egy pofa sörre és nem szeretem azt sem, ha együtt fekszünk le a szénakazalba. És biztos azt sem szeretem, hogy együtt nézzük ki a távot. Meg este együtt térünk haza. Meg egyáltalán.

És mindehhez még az is van, hogy én csak az iróniát szeretem. Azt viszont nagyon.

Na, igazából az van, hoyg nem szeretek bicajozni. Nagyon nem. A férjem meg nem szeret futni. Nagyon nem. Mi csak egymást szeretjük. Pont.