akkor Suhanj

Na most az  van, hogy még nagyjából 30 óra és futni kell. Sokat.
Itt van hát a Suhanj, amikor is 6 órás futás lesz, ebből nekem nagyjából egyet kell, a tegnapelőtti csapatmegbeszélés értelmében talán 3  és 4 között, vagy talán fél 4 – fél 5 között, nem is tudom, a lényeg, hogy akkor, amikor a többség édesdeden alszik. Remélem, én ébren leszek.
Nem tudok másra gondolni, minthogy az irántam való jóindulatból teszik az általam belőtt versenyeket éjszakára, emlékezzünk a THF-re, ahol is 10-kor rajtoltunk, végülis ki a  fene akarja fényes nappal közszemlére tenni a testét,  én aztán nem. 
Egyelőre úgy vagyok, hogy nagyjából óránként nézem az időjárásjelentést, hogy tényleg 16 fok lesz holnap éjjel? Ha 18 fölé megy, sikítok.
Nem tudom elképzelni, hogy én ott fogok futok, pedig próbálom, de nem megy, kevés a fantáziám. Hogy én része leszek egy nagy egésznek, hogy én a  
Suhanj-on 
futok 
csapatban
ez nemhogy így, egyben, de még külön sem megy. Azt, hoyg képes vagyok-e egy órán keresztül futni, azt sem tudom, nem tudok semmit, alakulóban a szokásos para, beszűkült tudat. Ezerrel pörgés adott témán.
Annak pedig, hogy nem télen futunk, különösen tudok örülni annak fényében, hogy mit viszünk magunkkal, mert legalább a magamra húzandó cucc nem foglal sok helyet. Viszünk ugyanis egy sátrat, néhány hálózsákot, egy termosz tejeskávét, egy szakajtónyi pogácsát, néhány tepsi kekszet, fejlámpát, takarókat, összecsukható székeket, egy Nikon D 80ast, és nagyon töprengek, hogy a varrógépem ne dobjam-e még be. Esetleg a vasalót.
A régi cipőmben futok, nem bírtam még magam rávenni, hogy az újban kísérletezzem, bár állítólag itthon kell ezt megtenni, csak hát ebben a 40 fokban a bugyi  – melltartó kombinációhoz nem annyira passzol a zoknis futócipő. Viszont ezt a cuki kis zsákot a THF-en kaptam, ebben utazik a régi,  már ezért megérte futni, ilyen haszonleső vagyok, na. 
Szeretem olvasgatni a szavakat, felelevenítik az első versenyt, minden szó rám vonatoztatott tartalommal telik meg.

 Szóval, holnap éjszaka futok. Csapatban. Sokat. Mondanám, hogy aludjon minden olvasó jól, ne is törődjön vele, hoyg én éppen futok 60 és még ki tudja, hány percet, de az igazság az, hogy ezt nem tudom őszintén elírni. 😉
Meg még azt is szeretném mondani, hogy aki a “miért izgulsz? csak futni kell” kommentet megkockáztatja, az már készítheti is a büntetést a később megadandó számlaszámra.
Tovább a blogra »